A GYÓGYNÖVÉNYEK JELLEMZŐI, FELOSZTÁSA
Gyógynövény:azok a növények, amelyek a hagyományok vagy az irodalmi adatok alapján gyógyítási célra felhasználtak vagy felhasználnak. Más megfogalmazás szerint: amely tartalmaz annyi hatóanyagot, amely a szervezetben változást képes előidézni.
Felhasználási területei:
-Fitoterápiás gyógyszerekalapanyagai
-Gyógyszeripari alapanyagok-Vegyipari (kozmetika) alapanyagok
-Élelmiszeripari felhasználás (konzervipar, fűszer)
-Egészséges életmódot és táplálkozást kiegészítő alapanyagok
Drog: a gyógynövénynek az a része, amely a hatóanyagot tartalmazza. Ezt a részt gyűjtjük, és használjuk fel. A drognak azt a hatóanyagát, amely a legintenzívebb hatást fejti ki, fő hatóanyagnak, a többit mellék hatóanyagnak nevezzük.
Hatóanyag:az adott növényre jellemző
-benne felhalmozódó
-biológiailag aktív
-különböző hatással bíró anyagok, melyek bioszintézis útján képződnek, a növényben halmozódnak fel.
-a drog a gyógyhatásáért felelős vegyület
A hatóanyagot tartalmazó rész begyűjtését követően előzetes feldolgozásra kerül (pl.: szárítás), majd a megfelelő előírásokat betartva kell tárolni.
Élettani szempontból bioaktív anyagokat nevezünk hatóanyagnak.Minél kisebb töménységben igazolható az élettani változás, annál erősebb hatású a vizsgált anyag.
Gyógynövények felosztása
A gyógynövényeket besorolhatjuk
1. Alfabetikus sorrendben
-morfológiai csoportosításban
-hatáserősségük szerint (forte-mite)
-farmakológiai és terápiás hatásuk szerint
-hatóanyagok kémiai szerkezete és bioenergetikai rendszere szerint
2. Felhasznált részük alapján (morfológia) lehetnek:
-levelek (folium)
-gyökerek (radix)
-termések (fructus) (stb.)
3. Hatásaik alapján (farmakológia) lehetnek:
-összehúzó hatásúak-antibiotikus hatásúak
-központi idegrendszerre hatóak
-betegségekre hatók(stb.)
4. Fő hatóanyaguk alapján:
-alkaloid tartalmúak
-glükozid tartalmúak
-csípős anyag, szerves sav tartalmúak
-cseranyag tartalmúak
-illóolaj tartalmúak
-keserűanyag tartalmúak
-szaponin tartalmúak
-szénhidrát, kovasav tartalmúak
-festék, vitamin, ásványi anyag tartalmúak
5. Társulási szempontok alapján
-mezei növények
-erdei növények
-vízparti növények (stb.
6. Felhasználásuk alapján:
-fűszernövények-étkezési növények
-Gyógygombák =mikoterápia
-Gyógyító levek=Juice terápia
-népgyógyászati növények
-kínai gyógyászat gyógynövényei
Ha magunk akarunk gyógynövényt gyűjteni, fontos, hogy pontosan tudjuk azonosítani őket. Ehhez tudni kell, hogy milyen szempontok alapján azonosítunk határozunk meg -egy növényt
A gyökér
A gyökér rendszerint a növény földbeli része. Vannak azonban vízi, légbeli, sőt olyan gyökerek is, a melyek más növénynek, az úgynevezett gazda növénynek a testébe bocsátkoznak; ezek a tulajdonképpeni szívók. A gyökér rendszerint lefelé nő
A szár
A száron mindig levelek (bármily apró pikkelyekké is csökevényesedtek), rügyek, vagy levelek vagy ripacsaik találhatók. A szárnak azt a helyét, ahol a levelek állnak:
-csomónak, ha dagadt
-bütyöknek nevezzük; a csomók vagy bütykök között fekvő szárrészt szártagnak mondjukA szár rendszerint:
-légbeli
-(esetleg vízbeli), de lehet földbeli
A földbeli szár tőke (gyökértörzs, rhizoma), mely lehet húsos, fej
-, buzogány
-, henger alakú; rendszerint vízszintesen vagy ferdén fekszik a földben és számos mellékgyökeret fejleszt (sülyfű). A vékony és messzire kúszó és végén föld feletti hajtást fejlesztő, gyakran ízelt tőke
-ág neve: tarack,mely különösen a pázsitfüveken fordul elő
-gumó, ha gömbölyű vagy szabálytalanul van megvastagodva, húsos, esetleg kissé fás és felszínén csökevényes, a gumó szárrészéhez képest igen apró pikkelylevelek hónaljában rügyeket fejleszt (burgonya);
-hagyma, ha szára rövid kúpot vagy tányért, úgynevezett tönköt képez, mely alsó részében bojtos gyökereket, felső részében pikkelyeket visel.
-Ha a külső hagymapikkelyek szárazak, hártyásak és a belső húsos pikkelyeket beburkolják
Irányára nézve lehet a szár:
-merőleges (napraforgó),
-emelkedő vagy felegyenesedő, mikor töve a földön fekszik, a csúcsa pedig és az ágak felemelkednek (piros árvacsalán),
-heverő vagy hasaló, avagy
-lecsepült, ha egész hosszában a földön fekszik (dinnye)
-a heverő szár gyakran gyökerező is.
-felfutó, mikor csavarodva más növények szára körül tekerődzik (komló),
-kapaszkodó, mikor kacsokkal, vagy légbeli gyökerekkel fák törzsén, falon felkúszik (szőlő, borsó, borostyán)A szár alakja lehet:
-hengeres-4–3 oldalú-3–4 szögletű-két és több élű, barázdált, rovátkolt, karcolt, sima
A levél
A növények levelei különböző munka vagy feladat végezésére szolgál. A legtöbb esetben valamely részük kiterült lemez, mellyel a levegőből felveszik a gázalakú széndioxidot és zöld festékük (a klorofil) segélyével cukrot, keményítőt készítenek, és amellyel a növények felesleges vizüket elpárologtatják. Vannak azonban levelek, melyek még más feladatot is teljesítenek. Valamennyinek közös tulajdonsága, hogy a szárnak valamely csomóján van elhelyezve. A leveleket a teljesítendő feladat és a száron való elhelyezés szerint különböztetjük meg és csoportosítjuk
A száron alulról felfelé haladva a következő leveleket különböztethetjük meg:
-szíklevelek
-allevelek vagy pikkelylevelek
-lomblevelek -fellevelek vagy murvák
-virágban a viráglevelek
Valamennyit egyazon száron ritkán találni egyszerre együtt; sőt némely növényen csak egyféle levelet, pl. pikkelylevelet találni, mint pl. több élősködő növényen.
A levél csúcsa lehet:
-hegyes, kihegyezett
-tompa,
-lekerekített
-csonka
-kicsípett vagy csorba, ilyenkor gyakran szálkahegyű
A levélállás
-A leveleknek a száron való elhelyeződését levélállásnak mondjuk.
-A levelek állása lehet olyan, hogy egy csomón csak egy levél áll, vagy olyan, hogy egy csomón két, vagy több levél áll. Az első esetben, ha a csomók egyes levelei a száron két sorban helyezkednek (kálmos, hárs) kétsorban váltogatók (v. váltakozók); ha pedig több sorban állnak szórt állásúak
-Ha a csomón két levél van, átellenesen állnak; ha pedig az egymás feletti csomók levelei a száron négy sort alkotnak, keresztbe átellenesen állnak (valamennyi ajakos). Ha egy csomón kettőnél több levél van, a levélállás örvös (galaj). Ha nagyon megrövidült szártagú hajtás csomóin állnak, akkor csomósan, nyalábosan helyezkednek el, (borbolya, veresfenyő), ha a tőke csucsán állnak,mint a rózsa szirmai akkor rózsában állanak (pitypang)
A virág
-A virág tulajdonképpen nagyon megrövidült és többé
-kevésbé módosult ág, mely az ugyancsak módosult leveleket, a virágleveleket viseli és ezek közt különösen a mag képződéséhez szükséges porzót és termőt, vagy legalább az egyiket; csak nagyon kivételesen nélkülözi mind a kettőt
-A porzót és termőt védő leveleket virágtakarónak mondjuk, mely a legtöbb virágon kétféle: külső, durvább, kisebbszerű és rendesen zöld, a csésze
-a belső, nagyobb, gyöngébb és színes, a párta-Azt az ágrészt, mely a virágot hordja, kocsánynak mondjuk
-Ha ezek a részek mind megvannak a virágon, a virágot hiánytalannak mondjuk, ha pedig bármely része hiányzik, hiányos a virág
-A kocsány kiszélesedő részét, melyen a virág részei fejlődtek, virágvacoknak (virágtanyának) hívjuk
A vált szirmú virág lehet:
-sugaras (hérics)
-keresztes (retek)
-pillangós vagy csónakos (borsó)
-rózsavirágú (alma)
A forrt szirmúvirág alakja lehet:
-gömb (áfonya), harang (hóvirág)
-bögre (gyöngyike), gyűszű (gyűszűvirág)
-cső (nadálytő), tölcsér (szulák)
-nyelves, ha alsó részében csöves, felső része nyelvalakú (fészkesek)
A virágzat
-A virágok vagy magánosan állhatnak, pld. murvák hónaljában, vagy több áll együtt közös tengelyen a szár bizonyos rendszerű ágain, vagyis virágzatot alkotnak.
A fontosabb virágzatok a következők:
-Fűzér:
A virágok kocsánytalanok és a megnyúlt tengelyen ülnek
Alakjai: barka (fűz); torzsa virágzat (tengeri),
Fürt, ernyő:cseresznye, som,(kapor)
Bog:(árvacsalán), bogernyő keletkezik (bodza)
A termés
A magház üregében található apró kis testecskékből,
–a magkezdeményekből
–magvak fejlődnek, de csak akkor, ha a bibére jutó virágporszemecskéből fejlődő tömlő csúcsa egészen hozzájuk, sőt belsejükbe jut.
A fontosabb termésalakok a következők:
-Toktermés
-Tüsző
-Fedeles tok
Fel nem nyíló termés
-Makk -(mogyoró)-Szemtermés-(búzaszem)
-Kaszat -(fészkesek)-Szárnyas makk-(kőris, szil)
-Széthasadó termés-(ernyősök, galaj, mályva, ajakosak)
-Bogyó-Almatermés-(alma, körte)
-Csonthéjas termés-(szilva, meggy). Egy termésben több csonthéj is lehet (varjútövis
A mez
A növények bármely részét bizonyos mez is takarhatja pl. szőrszálak, viasz, só, levegővel telt hólyagocskák.
About The Author
