Egyénre szabott terápiás terv készítése, javallatok összeállítása
Kompetencia-határok
A fitoterapeuta nem diagnosztizálhat, nem rendelhet el diagnosztikai vizsgálatot a beteg számára. (Ha mégis felmerül ilyen vizsgálat szükségessége a természetgyógyászatban, akkor a konzulens orvossal beszéljen.)Ha a klienssel kapcsolatban betegség gyanúja merül fel, de a kikérdezés és az egészségügyi dokumentáció alapján nincs biztos diagnózis, akkor orvosi szakvizsgálatra kell küldeni a beteget.
Ha a kliens a fitoterapeuta javaslata ellenére sem megy orvoshoz:
-felhívjuk a figyelmét az orvosi vizsgálat,kezelés elhagyásának veszélyeire
-nyilatkozatot készítünk(aláíratjuk, hogy később jogi értelemben tisztán látható legyen a két fél szándéka)
-ha felmerül a gyanú, hogy a beteg az orvosi vizit kihagyásával helyrehozhatatlan károkat szenved, akkor sürgősen konzultálni kell a konzulens orvossal.
Exploráció:A beteg (kliens) kikérdezése, beszéltetése vizsgálatkor, első találkozáskor. A releváns információk feltárása. Ismereteket szerzünk a betegségről és a kliens élettörténetéről, életkörülményeiről.
A spontán alakuló személyes kapcsolat megzavarása veszélyezteti a beteg megnyilatkozását. Zavaró: idegenek jelenléte, kopogtatás, telefoncsengés Az exploráció a kapcsolat felvételével kezdődik, a terápiás kapcsolat függ az exploráció sikerességétől.
Bevezetésként teljesen nyílt, általános kérdéseket teszünk fel: Miben segíthetek? Kérem,mondja el a panaszait.A kérdés után türelmesen várjuk ki, hogy a beteg magától mondja el a panaszait. Ezt követően az explorációt kötetlen beszélgetés formájában folytatjuk. Ha az elakadt beszélgetés újból indítunk:Mit észlelt még? A lényeges tartalmakat megjegyezzük, ezekre később visszatérünk. Arra kérdezünk rá, ami számunkra homályos, vagy amire a beteg nem tért ki.
Alapszabály:a segítő minél kevesebbet, a beteg minél többet beszéljen! Valamennyi érzékszervünkkel figyeljünk. Figyelni kell a beteg metakommunikácójára (mimikájára, öltözködésére, járására, hangszínére, hanghordozására, tekintetére stb.) Óvakodjunk attól a hibától, hogy az exploráció során elhamarkodottan alkossunk véleményt.
Anamnézis:a kórelőzmények felvétele. Míg az exploráció a jelenről, az „itt és most”-ról a problémáról szól, addig az anamnézis a múltról tájékoztat.A személyiség fejlődésének, a szociális háttérnek, a megbetegedéssel kapcsolatos szituáció változásnak nagy jelentősége van. Nemcsak a diagnózis igazolása szempontjából döntő a kórelőzmény ismerete, hanem a terápia tervezése érdekében is. Egyénre szabott terápiás tervet készítünk, ami azt jelenti, hogy nem sablonszerűen adjuk minden kliensnek, ugyanazt a tanácsot, teakeveréket hasonló tünetekre. Az ember problémái ennél azért bonyolultabbak. Természetesen a gyakorlat sokat segít, a tapasztalatok tanítják a terapeutát.
6-M szabálya szerint összeállítjuk a javasolt gyógyteát:
1.MIRE?(betegség)
2.MIT?(hatóanyag)
3.MENNYIT? (elkészítés, hogyan)
4.MENNYI IDEIG?(kúra)
5.MIVEL EGYÜTT?(szinergista –antagonista hatás)
6.MIKOR ADJUK? (Hogyan? adagolás, napszak, étkezés)