Napraforgó

A napraforgó leginkább Észak-Amerikából származik. Már több mint 3000 éve az indiánok is ismerték és termesztették. Európába csak a spanyol hódítások idején került de akkor még dísznövényként termesztették. Később lett ismeretes hogy van áldásos hatása is. Amikor 1716-ban rájöttek hogy lehet belőle készíteni olajat akkor Angliában szabadalmaztatták a napraforgó olajat és lett haszonnövény. Ezekben az időkben nálunk Magyarországon is csak dísznövényként ismerték. A II. világháború után már takarmánynövényként termesztették hazánkban.

A 19. században kezdték el Oroszországban is haszonnövényként termeszteni és hatalmas napraforgó táblákat ültettek.

A napraforgó nagyon szereti a meleget és a napfényt. A fagyot nem tűri. Szárazságtűrőnek is mondják de ahhoz hogy megfelelő hozamú termése legyen kell csapadék. Alapvetően nem egy igényes növénynek tartják. Bármilyen talajon megél.

A napraforgó magja tele van vitaminokkal, zsírokkal és fehérjével. A szirmaiból készült tea kiváló vízhajtó és sebgyógyító hatással bír. Ha a magját megpirítjuk magában is fogyasztható de szendvicsre is tehető. Olaját számos konyhai főzésnél felhasználják.