Szaponin tartalmú drogok jellemzése és fő felhasználási területe

A szaponinokolyan glikozidos jellegű anyagok, amelyek vízzel keverve rázás hatására habot képeznek. Vízben oldva és rázva nitrogénmentes habzó anyagokFelületaktív anyagok, amelyek egy vízoldékony és egy vízben nem oldódó molekulát tartalmaznak.Speciális felépítésüknek köszönhetően segítik a zsíroldékony olajok vízben való eloszlását (emulgeáló hatás).

Kémiai kötésük alapján három csoportra bonthatóak:

1. Triterpének (kankalinfélék, borostyánfélék)

-triterpének: jelentős a fitofág rovarok szaporodásában (szelektív érzékenység!) vagy a kórokozók elleni védelemben; számos, fitoterápiában használatos gyógynövény hatóanyaga is ide tartozik

2. Szteroid szaponinek (egyszikűekben)

-modern gyógyszeriparban számos melléktermékből értékes főterméket állítanak elő, pl. Kabay János világszabadalmán alapuló, mákszalmából előállított opioidokvagy a szója feldolgozása során kinyerhető és szteroid hormonmolekulákká alakítható fitoszterolok.

3. Szteroidalkaloidok (burgonyafélék, meténgfélék)

-A vízben oldott szaponinek íze kesernyés-csípős, por alakban tüsszentésre ingerelnek.

Általános hatás

-csökkentik a légutakban a nyálkahártyák felszíne és a besűrűsödött nyálka közötti feszültséget, illetve megváltoztatja a nyálkahártya sejtjeinek áteresztőképességét.

-a folyamat végeredményeként több nedvesség választódik ki, ami segíti a lerakódott nyálka felhígulását és kiürülését

-maguk a szaponinok nehezen szívódnak fel, de segítik más anyagok felszívódását.

-köptető, nyákoldó, gyulladáscsökkentő

-stresszhatást kivédő, felszívódást segítő vagy gátló

-bizonyos szaponin ödéma gátló/megszüntető hatású

-étvágygerjesztő, vizelethajtó

-nyálkaoldó, köptető és felszívódást elősegítő

-habzó italok gyártásához az élelmiszeripar használja

-gyógyszerészet, kozmetikai ipar (fogkrémek, szappan, mosószerek, borotvahabok)

Túladagolásuk

-nyálkahártya-sérüléseket, helyi gyulladásokat

-hányást, hasmenést okozhat

Szaponin tartalmú gyógynövények

-Aranyvessző -Solidago canadensis

-Árvácska–Viola tricolor

-Édesgyökér -Glycyrrhiza glabra

-Galagonya –Crataegus laevigata

-Gyűszűvirág–Digitalis lanata/purpurea

-Ginzenggyökér–Panax ginseng

-Hársvirág–Tili cordata/odorata

-Kankalin -Primula veris

-Körömvirág -Calendula officinalis

-Ökörfarkkóró -Verbascum phlomoides

-Szappangyökér -Saponaria officinalis

-Vadgesztenye–Aesculus hippocastanum

-Zsurló-Equisetum arvense

Szénhidrát és kovasav tartalmú drogok jellemzése és fő felhasználási területek

A szénhidrátok és a zsírok biztosítják a szervezet energia szükségletét. A szénhidrátok a szervezetben glikogén formájában raktározódnak el, vagy tartalék zsírrá alakulnak. A szénhidrátban gazdag étrend erősen igénybe veszi az emésztőrendszert, következménye az elhízás, emelkedik a vércukor szint.A szénhidrátok(szacharidok)nitrogénmentes -csak szénből, oxigénből és hidrogénből álló –szerves vegyületek, melyek elsődleges anyagcseretermékként jönnek létre. Alapvető fontossággal bírnak a sejtek energiaforgalmában és -tárolásában. Majdnem minden drog tartalmaz szénhidrátot vagy szénhidrátszármazékot.

1.Egyszerű szénhidrátok

Az egyszerű szénhidrátok főleg a gyümölcsökben, zöldségekben, édességekben találhatók. (zsírraktárnövesztők).Az egyszerű szénhidrátok vízben oldódnak, édes ízűek, jól krisztályosodnak, a szervezetben gyorsan, könnyen felszívódnak.

I. Monoszacharidok: fehér színű, egy vagy néhány cukormolekulából állnak. Ide tartoznak a monoszacharidok, és a diszacharidok.-szőlőcukor (glukóz)gyorsan felszívódó, lebontás nélkül felszívódik a szervezetben-gyümölcscukor (fruktóz) lassanszívódik fel, a legédesebb-galaktóz–kevésbé édes, vízben nehezen oldódik, a tejcukor összetevője

2.Összetett szénhidrátok:

a 3-9 cukoregységből álló szénhidrátokat oligoszacharidoknak, a több mint kilenc cukoregységből állókat poliszacharidoknak nevezzük. Gabona, hüvelyesek, burgonya alkotóelemei.

I. Oligoszacharidok: -Az oligoszacharidok glikozid típusú vegyületek, édes ízűek, kristályosíthatók.Legismertebb a 2 tagú diszacharidok:-Répacukor-szacharóz-Nádcukor, tejcukor (laktóz) -malátacukor (maltóz)

I. Poliszacharidok:

-Több egyszerű cukorból állnak, (monoszacharid) vízben általában nem oldódnak, kristályos szerkezet nélküliek, nem édes ízűek.

-A legelterjedtebb legfontosabb poliszacharidok a keményítő és a cellulóz.

-Vízzel vegyítve kolloid-jellegű oldatot alkotnak, amely védi és megnyugtatja a nyálkahártyákat.

Részletesen:

-Keményítő(glukóz molekulák)tartaléktápanyagként növényi magvakban halmozódik fel, hideg vízben nem oldódik(burgonya, kukorica)

-Cellulóz -a növények szilárd vázát képezi, növényi rostanyag(nem szívódik fel)

-Glikogén –emberi, állati szervezet tartaléktápanyaga, a szervezet szőlőcukorrá alakítja át

-Inulin (polifruktozán)-meleg vízben jól oldódó cukor

-Pektin -sejtfal felépítésében vesz részt, a cellulózt tapasztó, ragasztó képességgel rendelkeznek, főzéssel vonható ki a növényekből

-Lignin–fából nyerik, a növényi sejtfalban rakódik le, annak szilárdságát biztosítja

-Nyálkák -hideg vízzel érintkezve azonnal megduzzadnak, könnyen kivonódnak, sűrű oldatot képeznek, amiből szesszelkicsapódnak, egyes nyálkák gyulladáscsökkentő hatásúak. Könnyen hozzáférhető, sok nyálkát tartalmazó drog a birsalma magva, termését viszont pektin nyerésére használják. A gyógyteák nyálkatartalma a gyulladásos nyálkahártyát vékonyan bevonja, ezáltal megvédi az izgató anyagok hatásától. A nyálkát tartalmazó növények ízfedő tulajdonságúak, gyógyteák használatakorszámítani kell arra, hogy lassítják,vagy csökkentikmás hatóanyagok felszívódását

Szénhidrátot tartalmazó gyógynövények

-Bodzavirág, babhüvely, agar-agar, fehérmályva, édesgyökerű páfrány, izlandi zuzmó

-Bojtorjángyökér, hársfavirág, lenmag, örvénygyökér, széles levelű útifű, tarackbúza gyöktörzse,papsajtlevél, ökörfarkkóró, erdei mályva, acsalapu, gyapot